A datálás indoklása: A Tett 1915-11-01-én jelent meg először.Friedrich Ildikó, „A Tett indulásának, működésének betiltásának dokumentumai”, Magyar Könyvszemle 86, 1–2. sz. (1970): 106.Kassák 1916 nyarán a Kecskeméti Művésztelepen alkotott – az Egy ember élete című önéletrajzi regénye szerint ott kapta meg Balázs Béla levelét. Az író körülbelül 1916-06-10-től 1916-09-10-ig tartózkodott Kecskeméten. Lásd:Sümegi György, „Aktivisták Kecskeméten (Kassák- és Ignotus-levelek Buday Dezsőhöz)”, Forrás 19, 10. sz. (1987): 69–76.Balázs levele közvetlenül 1916-06-10 előtt keletkezhetett, hiszen azt a megírása után – Kassák memoárja szerint – az első postával Kecskemétre küldték.

Kassák e levélre – amelyet teljes terjedelmében közöl is – adott reakciójára így emlékszik az Egy ember élete című önéletrajzában: „Kecskemétre az első postával elküldték utánam Balázs Bélának egy levelét. Gyanakvón, bizalmatlanul nézegettem a feladó nevét a borítékon. Képzelem, milyen kíváncsiak lehetnek a pestiek A Tett asztalánál. [...] Megmutattam a levelet Jolánnak, de nem kellett, hogy különösebben kommentáljam. Ismerjük ezt a minden-lében-kanál embert, nem lep meg bennünket a jelentkezése. Ő volt az, aki az új generációból bejutott a Nemzeti Színházhoz, önként belépett a hadseregbe, azt hiszi, neki sehonnan sem szabad kimaradni, jelentkezik tehát nálunk is. Az első eset, hogy irodalmi vonatkozású levélre így reagálok. Nem küldtem a lapot. Ha csakugyan érdekli a munkásságunk, akkor megveszi A Tettet, s ha megsértődik, akkor talán nem küld be hozzánk kéziratot. Sokkal messzebb jutottunk már elvi szempontjainkkal, mintsem hogy ilyen írókkal kívánnánk fönntartani az összeköttetést.”Kassák Lajos, Egy ember élete, 2 (Budapest: Magvető Kiadó, 1983).

Kassák és Balázs Béla ekkori viszonyát részletesen ismerteti Földes Györgyi a Kasineten, a magyar avantgárd hálózatos történetét bemutató platformon. Balázs Béláról szóló szócikkében Földes a következőképpen fogalmaz: „[Balázs Béla] naplójából megtudhatjuk, hogy Kassák kezdeti lapindítási, lapmenedzselési sikerei szintén hatást tesznek rá, s bár határozatlannak, körvonalazatlannak látja elképzeléseiket, felismeri antiimpresszionista szemléletük párhuzamosságát. (Általában is kétségtelen, hogy minden – egyébként nagyon fontos – különbség ellenére a közös törekvések az „impresszionistának” ítélt nézetekkel és praxissal szemben számos – közvetett – párhuzamot eredményezett a Vasárnapi Kör és a korai magyar avantgárd elképzeléseit tekintve: a művészet mint teremtő tett, műfajkoncepciók, színházesztétikai és dramaturgiai szemlélet stb.) Balázs első feljegyzett reakciója tehát a magyar avantgárd első folyóiratával, A Tett-tel kapcsolatban: „A legfontosabb, hogy világnézetük, a Gesinnungjuk a Nyugattól elfordult, és öntudatlanul talán felém fordult […] A nyafogó impresszionizmus és az üres dekorativitás ellen. Nem tudják bár, hogy mit akarnak. Nem lehetne ez egyszer számomra talaj, nekem táborom? Érintkezni kellene velük.” Nem sokkal később viszont kiábrándult belőlük, mert rájött, nem osztják metafizikai világnézetét: „Futuristák, a »tett« emberei, világjavítók, a lélek életének jogosultságát tagadják. Nem tudják, mit beszélnek, de a zűrzavaros fecsegésből egy világos, nem érzik rokonságukat és közüket hozzám, és nem vállalnak. Egyébként tehetséges egyik-másik, bár éretlen és ízléstelen.” Balázs első világháború iránti lelkesedése, önkéntesnek való jelentkezése nem talál egyetértésre A Tett szerzőinél, sőt Kassák önéletrajzi regényéből, az Egy ember életéből tudható, hogy éppen emiatt nem válaszolt az író megkeresésére, s nem küldte el neki a lapot. Koszoru Ferenc recenziót ír A Tettbe Balázs Lélek a háborúban című könyvéről, amelyben ugyan érteni véli a szerzői döntés gesztusértékét (eggyé válni a katonákkal a harctéren), de morálisan elhibázott, emberiesség nélküli lépésnek tartja. Cikkében összehasonlítja Balázs és az avantgárd közösségélményét is: szerinte Balázs azon szándéka, hogy lelke a fronton összeforrjon a többi katonáéval, merő individualizmus, továbbá póz, „az elvontságok emberének gesztusa a realitások világában” – a közösség valódi képviseletének ezzel szemben abszolútnak, általános-kollektívnak, szolidárisnak kell lennie.”Földes Györgyi, „Balázs Béla”, Kasinet (Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2023.

Kassák Lajos, Egy ember élete, 2 (Budapest: Magvető Kiadó, 1983).