Hogyan hivatkozzon?
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu
Kiss Károly – Kassák Lajos (1909-10-24)
[1. oldal]
Ujpest, 1909. X. 24.
Kedves Öcsém!
Nos hogy érzed magad? Gondolsz-e
még úgy
néha-néha ránk is? Mert hogy te több leve¬
Jegyzet
A levél írójára és Simon Jolánra.
let írtál már nékünk, mint amennyit mi
írtunk tenéked az szent; de azért lehet, hogy
gondolatban mi többször
csavarogtunk ar¬
ra tefeléd, mint
te erre mifelénk [Kisame¬]
[rika] felé.
Ebből azért ne olvass ki valami
szörnyű vádat magadra. Mert ha úgy volna
is, hogy nem gondolsz ránk, ez a te mos¬
tani sorsodban nem lehetne egy
cseppet sem
olyan akasztófára
való hanyagság, mint ahogy
úgy
röptibe gondolná az ember. Hiszen te –
amint megírtad – állambiztonsági gondvi¬
selés között lebegsz. Mert
tudvalevő dolog, hogy
aki
anarkisták közé keveredik, azt megeszik
a rendőrök. De sebaj! Több is veszett már
Jegyzet
Lásd Kassák 1909-09-09 után keletkezett, Simon Jolánnak írott (KM-lev.
378/2), illetve 1909-10-03-án
Kiss Károlynak küldött levelét (KM-lev. 383/1), amelyben beszámol anarchista
kapcsolatairól. A kérdésről részletesen lásd: Gucsa Magdolna, „Bevezetés a csavargás kultúr- és
társadalomtörténetébe”, in Sasvári Edit, Szeredi Merse Pál, szerk., Úton
1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak, 362–377
(Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum–Kassák Alapítvány, 2022).
polizájéknál. Egy kis élettapasztalat az egész.
Amiről azért mégis szívesen
lemondana min¬
den hozzánk
hasonló, elkárhozott bűnös. Így te is.
De ha már megvan hát – isten neki! /: kis betűvel!
:/
Ők azt hiszik, hogy egy
egy forradalmár olyan,
mint a vadkörte, amit ha egy időre eltesz¬
nek, hát szépen megpuhul. Pedig,
hogy meny¬
nyire nem olyan, azt
ők tudhatnák legjob¬
ban, – már
hogyha egy kis [vetnivalójuk] lenne.
…Hogy mért nem válaszoltam a
legutóbbi
leveledre? – A fene tudja. Aféle hanyagság¬
ról is lehetne szó; no meg arról a túlvilági
üdvösségebe ringató hangulatról,
ami a ma¬
gyar kórházakba az
embernek még a tüdejét
is
ellepi. Úgy, hogy az ember, minden forradal¬
Jegyzet
Kiss Károly
súlyos tüdőbetegségben szenvedett, kezeléséről számos ekkori levelében
beszámolt. 1910. július 1-én halt meg, július 3-án temették el. Haláláról a
Népszava emlékezett meg (1910. július 2.,
9–10.).
misága mellett is úgy kezd
gondolkodni ezek¬
ben az
imaházakban, hogy: no jó; most
kaptam egy levelet, és miután már el is olvas¬
tam, a paraszt-logika szerint
is, úgy dukál,
hogy válaszoljak
rá, de hát… így meg úgy…
hiszen
arra ráérek majd odafönt is, a purga¬
tóriumban, ahol a magunkfajta embernek ‒
a földön szerzett bűnei
váltságdíjául – bizonyos
hogy
még a gatyáját is lehúzzák. – Hát ilyesfé¬
le okai is vannak a nem-írásnak; meg egyéb is…
Most pedig átadom a szót
Jolánnak, és
remé¬
lem: cseveghetünk még
többet is – személyesen.
Üdvözöl: