Hogyan hivatkozzon?
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu
Családnév Keresztnév – Családnév Keresztnév (ÉÉ-HH-NN)
[1. oldal]
Kedves Szüleim!
Eddig vártam de a kabát sajnos
még nem érkezett meg. [Vukovján] a vámvizsgá¬
latnál fekszik. Pedig elküldtünk már szegénységi
bizonyítványt is és a Maga levelét. Talán valami
ismerősük oda megy és elintézi. Hál Istennek még
nem volt itt hó de azért elég hidegek vannak.
Éppen az Eti levelét is akkor kaptam meg, ami¬
kor a Mamaét. Nagyon megvagyok véle eléged¬
ve. Majd küld egy tornakönyvet és serkent hogy
sokat tornázzak és ha ő készen lesz együtt táncol¬
hatnánk. Én terveznék és cikkeket is írnék. Nagyon
megszerettem az Etit mióta látom, hogy menyi
energia van benne. Én azelőtt mindég olyan
féltékenykedés félét éreztem iránta. (– Majd¬
nem elutasítottam levelét, de azért írtam neki
egy hosszú kimerítő levelet. – Tudniillik
nagyon elvagyok keseredve. Miota itt vagyok
még mindég beteg voltam. Most a legujab¬
ban az idegemmel van baj Neurasthenia a
fejembe. Mindennap egy bizonyos időbe jön
ez a roham féle fájdalom. Szinte perc pon¬
tossággal. Sokszor azt hiszem, hogy meg
kell őrülnöm. Már valami pár hete, hogy
van. Nem tudom, hogy hogy szerezhettem
[2. oldal]
az orvosunk adott is valamit (Luminál) ellene,
de nem merem venni, mert elalszom tőle, és
olyan vagyok tőle, mint a hold koros. Sokat
dunctolok. De sajnos csak egy bizonyos időre
használ. Nagyon kellemetlen a gyerekre nézve
mert sokat kell vele sétálni menni még a leg¬
nagyobb hidegbe is. Amellett pedig jó né¬
zek ki nem értem. Psyhikailag is nagyon
hat rám. Nagyon ingerlékeny és türelmetlen
vagyok, ugy kell sokszor magammal küzködni
el se hiszi Mamuskám sokszor szeretnék
bőgni minden ok nélkül az
vers
írásról szó
sincs. Nem azért mert a Tata lebeszélt
hanem egyszerűen leírom a tiszta igazságot
Tatuskám. Én nem tudok írni.
Múltkor voltak még a gyerekek valami ünnep¬
ségen, de én emiatt egyedül otthon marad¬
tam. Egészen kétségbe vagyok esve.
Most megint tartok egy arzén kurát. Megfogok
hízni tőle. Majd küldök fényképet.
A Nagysága kérdezte, hogy mit akarok ka¬
rácsonyra. Én egy szép kimenő szövet ru¬
hát kértem. Most veszek egy jó meleg sapkát
a fejem miatt, kalap helyett.
[3. oldal]
[Mannig] írt nekem. Borzasztoan imádja ma¬
gukat és jókat irt. A Nagysága fölutazik
Pestre jan elején. Majd meglátja, hogy mi¬
lyen csinos és kedves. Máma Mikulás van
és a Nagyságával egy nagy Mikulást csinál¬
tunk Liának. – – – De sajnálom, hogy
szilveszterkor nem lehetek otthon, az Eti is
otthon lesz. – Valami rokonuk küld 5 kg datoly-
át stb. – Mit írjak még? Ja, most vágtunk 2
disznot. Én a fiúval direkt korán fölkeltünk
hogy az ölésnél ott legyünk. Én is sokat segítettem
hájat vágni stb. Valami 60 kg zsír lett belőle.
Azonkívül hurka, sonka stb. Annyit ettünk
hogy én nem tudtam az asztaltól fölálni.
Enni – igazán nem panaszkodhatok. Minden
áldott nap hús. Nem is rajongok érte. De saj¬
nos annál kevesebb tészta.
Ne szomorkodjon a kabát miatt. Legföljebb amíg
meg kapom, eztet kivattelinozom. – – El¬
sem hiszi Mamuskám, hogy milyen sporolos
lettem. Minden kiadásunkat az aprot is följegy¬
zem, mikor írok, és levelet kapok, hány kilo
vagyok stb. Szóval egy naplót vezetek, meg
[4. oldal]
hogy bátran fölmutathatom hogy mire köl¬
töttem. – Most itt volt egy rokonuk egy
18 éves fiú. Ennél nagyképűbbet még nem
láttam Párisból és most utazott Amerikába.
Hál Istennek. – Az uj évbe félre teszem egy
bankba a pénzemet, hogy legyen, ha szükség lesz
rá és kamatozhat is addig. Most elég sok kiadásom
volt, harisnyák, apróságok (szükséges nem haszon¬
talan)[.] Most is 3 pár cipőt vittem a cipészhez
megcsináltatni. Szegény Etka. Neki most nem
fut ruhára írja. Nekem pedig nincs időm (Csak
a gyerek.) Nagyon szeretem a gyereket. De azért
én ugye – nem vagyok egy anya és fiatal is vagyok
és ez a gyerek túl okos és azért nagyon egoista[.]
Mindég lefoglal. Szóval az egész életemet oda
kell neki adnom. Legaláb is 90 perzent. Azt nem
panaszkodásképen írom, de már alig tudom meg¬
várni azt a napot, amikor önállóan éljek.
El sem hiszi, hogy hogy kínzom magamat
esténként, ha aludni térek. Ugy elmullik az
idő és az ember megörekszik anélkül, hogy
tudomást vettek volna róla és viszont – – –
Kassák