Hogyan hivatkozzon?
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu
Simon Jolán – Kassák Lajos [1913-12-29 előtt]
[1. oldal]
író.
Budapest
V. ker. Tisza-u 9
I/13.
[2. oldal]
Miklósi József 26–36
[3. oldal]
Az egész leveled ugy hangzik mint
egy becsapott kihasznált emberé.
Persze mert én egyedül arra töreked¬
tem, hogy, hogy játszalak ki téged.
Fölbiztattalak dolgokra azután egészen
másképpen rendeztem az ügyeket.
Mért is ne, mikor olyan jól esik téged
megcsalni a pénzedből kifosztani.
Hanem hát téged nem lehet elámí¬
tani, neked hála istennek még jók
a füleid és a szemeid!
Mert hisz az nem is hihető, hogy a
kölcsönhöz két jótálló is kell. És azért
küldik ide a pénzt is. Hogy is lenne az
igaz, mikor én csak czigánykodni tudok,
no, meg enni és aludni az természetes
– én szoktam persze átaludni a napjaim
háromnegyed részét. Vagy nekem, ahhoz
még neincs jogom? Ilyen rongyos kezdőcs¬
kének. Majd ha olyan híres festő leszek
mint amilyen író teg, akkor lehet majd
nekem is úgy-e? M Addig csak virrasszam
át akár az éjelelimet is. –
És hogy azon kívül még rajzolok is egy
keveset, az nem vall egyébbre, csak arra,
hogy sajnos a nap sokkal hoszabb mint
amennyit én aludni és enni tudok[.]
Így valamivel csak ki kell tölteni a fölös¬
leges időt.
A gúnyjaid pedig nemes érzéseim nem
sértik. Hogy amik dicső kebelem heví¬
tették az unalmas rázós vasúti uton az
sem bűn, sőt nem is hiba, – csak
Biedermaier
[4. oldal]
ártatlan hangulat, amit igazán nem
volt érdemes ennyire fölfújni. És amiért
még tejes menyecskék ölébe sem volt
érdemes ülni. Pláne álmodban.
Mert még az sem változtat a dolgon
ha te is éppen úgy éled az életed, mint
én szoktam, és hogy most talán egy pár
napra esetleg ujabbat tisztábbat is látok
mint te.
Azért még nem szükséges az,
hogy olyan
magasból add le
jóakaratú atyai taná¬
csaid.
Megértem én azokat amúgy
is.
Csak egyszerűen közvetlenül fiam.
Most pedig térjünk a könyvekre és
könyvedre. Ebben is elvetetted
a sulykot,
mert senki idegen
nem érdeklődött
a dolgaid iránt
– minthogy senki
idegennel még
nem beszéltem –.
Csupán a
mama részére szerettem
volna megkapni, minthogy neki nincs
semmi olvasni valója. És azt
gondoltam,
inkább azt a számot küld
amelyben
a te dolgaid is bent vannak.
Jegyzet
A Május első számában jelent meg Kassák Isten báránykái című
jelenete. A Nyugat szintén ugyanebben az évben közölte egy dramatizált
jelenetét, amely Fehér éjszakák címmel jelent meg. A két
szöveg 1914-ben Isten báránykái címmel külön kötetben is
megjelent.
Természetesen így tárgytalanná vált az
egész.
Egyszóval ha ezt el tudod hinni, itt sem
akartalak kijátszani.
[5. oldal]
Természetesen ehhez egy kissé több
jóhiszeműség kell[.]
Nem lennée szabad folyton rémképeket
látni.
Vagy legalább nem rajtam kellene
kipróbálnod szent cinizmusod nagy¬
ságát.
A haza utazásom attól teszem
függő¬
vé, amit majd a
Sándor válaszol.
Tudni illik írni akarok neki, hogy mikor
akar festeni.
Azért is légy szíves megírni,
hogy ho¬
gyan írják.
Bieder-Meier. Így-e, ahogy
én
írom vagy pedig másképen.
Azt
nem is kérdezem, hogy mit csinálsz
hogy vagy milyen hangulatod van.
Szeretnél-e velem diskurálni.
Mert mind ezekkel
körülbelül tisztá¬
ban vagyok,
a leveled hangjából
ítélve.
Hogy mostanában mit csinálok
meg¬
írhatom: Bemegyek a
kávéházba
lapokat olvasni. –
Sajnálattal tapasz¬
taltam hogy
nem jött a dolgod a
Vasárnapi Ujságban. – Nyugatot is szerettem
volna olvasni de azt már
ellopták
pesti mintára.
A Rudikát szoktam még
rajzolni.
Nagyon szép aktja
van. Amit a rajza¬
imon nem
igen lehet észre venni.
Csinálok még azon kívül prózaibb
dolgokat is. Ma például a pongyolám
[6. oldal]
és kötényem mostam, mert már
nagyon piszkos volt.
Ünnepek előtt pedig nagyon
sokat
segítettem a mamámnak,
ugy
hogy megint kezdett fajni a
hasam – de elvégre csak
meg kell szolgálni a kosztot.
A Nándornál azt hiszem
már hasztalan minden tanács.
Nagyon rossz bőrben van.
Azt hiszem a gyárban sem
maradhat
soká. Mert nem képes
helyt állni.
Itt most csak szomorú dolgokról
írhatnék, így inkább [nem] befejezem.
Csókollak
Kérlek Kassi még küldj a levél¬
ben, ha írsz egy pár szál
útifű
teát, mert az itteni
gyógyszertárak¬
ban egészen
másfajtát adnak.
Olyan keserű
mint a méreg és
a levelei is
más.
Éppen most hallottuk, hogy az
orvos nem sok reményt támaszt
a fölgyógyuláshoz.
Látod ez lecke lehet neked, Te sem
törődsz magaddal. Majd csak akkor
fogsz kapkodni, ha már késő lesz.
Főzess magadnak teát. És tetess príznicert. Mert meghalsz kutya!
Van még szúrásod?
A Nándornak is azt ajálnja
az orvos,
hogy sokat legyen
levegőn. De ő hallani
sem akar
arról. És te sem!
Kassák