Hogyan hivatkozzon?
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu
Családnév Keresztnév – Családnév Keresztnév (ÉÉ-HH-NN)
[1. oldal]
Herrn.
Wien
Kasarnen gasse 5, I/12.
VI
[2. oldal]
Feladó: Juhász Juliska
V. Sziget u 10.
Bpest.
200
300
150
370
400
12330
[3. oldal]
Kedves Kasi,
Németországi útlevél kellett, amit már meg¬
szereztem. Ma viszem ahthoz,
az emberhez
akit ajánlottatok. Úgy ígérte, hogy 24
óra alatt
megszerzi. Nem tudom, igaz lesz-e. Ha
igaz,
akkor vasárnap este ülök hajóra.
Egyelőre 4 heti szabadságot kértem. Azt mond¬
Jegyzet
Simon Jolán a Belvárosi
Színházban dolgozott színésznőként. Bárdos Artúr szerződtetette a
színházhoz 1919-ben.
ták úgy helyesebb, mert aztán
megint kér¬
hetek, ha az lejár.
Mondom a főnöknek, adjon nekem
szabadságot, mert nagyon beteg vagyok és szeret¬
nék valami szanatóriumba menni. Azt mond¬
ja; hova? Bécsbe természetesen. Na jól van
csak menjek.
Mennék is már, ha lehetne, de még
egy csomó elintézni valóm van. Az Eti is
itthon ragadt a németországi események
miatt. Talán a következő vasárnap vagy
[4. oldal]
később megy most már nem biztos mikor.
Tőle azért mehetek bármelyik percben
mert a Flóra néni azt mondta, hogy addig
vigyem csak hozzá ő ellátja elis küldi.
H. H. hoz most megyek, olyan keserves vele
boldogulni.
Most pedig térjünk a papírra. Fiam!
Én neked meg írtam, hogy mit csináljak
a papírral mennyit adjak el. Erre te
azt írtad; add el mind, a papír az enyém
azt én vettem. Én ezt a választ megvártam
(pedig minden percben annak voltam ki¬
téve, hogy egy szálat sem adhatok el majd
belőle.) és csak aztán adhatom el a legna¬
gyobb izgalmak közt. Hogy mi volt, az majd
szóval. De különben is, ha azt a 750
ívet ki vettem volna belőle, nagyon, nagyon
keveset kaptam volna érte. Mert hiszen
[5. oldal]
tudod, hogy a nagyobb rész csak az a sárga pa¬
pír volt, amit úgy vettél egy csomóba véve
vissza. Emlékszel? A Bélával szedtétek vala¬
hogy rendbe. Hanem, amikor át is hoztuk
meg össze, vissza raktuk, bizony, a széle ki csip¬
késedett (egy forma már akkor se volt mi¬
kor meg vetted). Így ez dacára hogy 13-as
csak 12 es nek számítódik. Nem akarta
senki megvenni mert azt
mondjták hogy
sok baj
van a körülvágásával és súlyra
is sok esik le
róla. Mégis, mikor már egy
csomó emberrel
beszéltem és mind egyik egy¬
formán 30 kát ígért
kilójáért egyiknek el¬
adtam. Le mértük és
összesen 10.000 és
egy néhány koronát kaptam az
egészért.
Ebből azonnal át utaltattam 6000 ret,
mikorra oda megyek. A többit pedig rész¬
ben adóságban fizettem részben cipőbe
és részben élelembe. Ez a papír története.
[6. oldal]
Mire megkaptam a legutóbbi leveled. Akkorra
már a papírnak híre hamva se volt.
Az intést ne nekem küld a veszekedésre
vonatkozólag, mert nekem se időm, se egész¬
ségem nincs az ilyen passzióhoz. Bizony, bizony
beteg vagyok. Egy órát fekszem egy órát fönt
vagyok, én nem tudom, semmi tagom se fáj
csak olyan általánosan fáradt vagyok tudod
úgy lelkileg, vagy mi a fene.
A Böske ellenben olyan va mint egy
vadállat olyan csunyán szidott téged
mint egy utolsó piaci kofa. Egészen meg van
bolondulva. Én nem értem én nekem sok¬
kal több bajom van az övé hova jön, az
enyémhez? És még is türelmesebb tudok
lenni mint ő. Még azt is el tudom tűrni
hogy a Barta, dacára, hogy senki se bízta
meg vele el ment neked a gyerekekre
panaszkodni. Mit csináljak vele? Ha ő neki
más gondja nincs mint a datolya árfolyamát
figyelni*
* és a más családjába bele mászni. Vannak lszar emberek.
Szervusz