Hogyan hivatkozzon?
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu
Simon Jolán – Kassák Lajos [1925-07-31–08-01]
[1. oldal]
IRODALMI, KÉPZŐMŰVÉZETI
ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT
SZERKESZTI:
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:
BUDAPEST V., SZIGET-U. 16. I. 14.
Kedves Kasi,
te tévedsz, ha azt hiszed,
hogy a magyar közigazgatás
útjai csak olyan egyszerűek.
Azt hittem végre minden írás együtt van, be lehet
adni a kérvényt. Hát nem! ‒
Erkölcsi bizonyítvány,
lakbizonylat, amelyet csak úgy kaphatok meg, ha te
itt laksz, vagy ha adót
fizettél egyszer. Még egy
mód
van az illetőségi bizonyitvány megszerzésére,
ha nem kérjük a honosítást,
hanem a város¬
házán egyszerű
illetőségit tudunk szerezni.
Mire ezt meg tudtam Bresztovszky elutazott Olasz¬
országba szabadságra most nem
tudom kin keresz¬
tül kéne
megpróbálnom. De így is szükség van
a föntebbi okmányokra, sőt! a Bécsi rendfőrségtől is
kell egy erkölcsi bizonyítvány.
Bizony, bizony nagyon rám fér vidámító leveled, meg
nagyon el vagyok keseredve. Semmi se akar úgy
menni ahogy kéne.
Ma megyek Osváthoz a [D] válaszért. De már úgy
rukkolok előre! Ha nem fogadja
el, nagyon kétségbe
esem, az
biztos! A fene egye meg az egész világot!
A Ma
Este legközelebbi számában egy fénykép jön
[2. oldal]
tőlem az előadó ruhámmal,
kis cikkel,Kassák
mint ruhatervező. Nem komoly
formában, mert azt ők
nem
hozhatják. Sajnos, csak ez az egy kép jöhet, mert
totta, agyon dekorálta.
A jelzett első
[Máj] megkaptam, de a másodikat
sajnos nem. Látod, látod mért
nem jelezted mind¬
járt ahogy
írtam neked! Nem is beszélve arról, hogy
az első csomag küldése közben már meg írtam
neked, Teréz elutazott. És te
ezt nem vetted figye¬
lembe.
Még megpróbálom megszerezni, de kevés reményem
van hozzá, mert az egy idegen
hely.
Két küldött írásod nagyon szép.
Örömömben nem
nagyon tetszett neki, de a
másiknál úgy nézett, mint
egy
birka. Nem érti – mondta – nem érti. A 63 igen,
de ez!
Már allig várom, hogy haza mehessek, sokat szeret¬
nék veled ezekről az írásaidról beszélni. Az én véle¬
ményem; ezt a negyediket tartom a legtisztábbnak.
Ennél az ember körülbelül érzi, hogy merre fogsz
velük fejlődni.
Most Bortnyik. Egy reklám
ujságot szeretne csi¬
nálni. Idegenek részére akik Pesten átutazóban
vannak. Megfizetett cikkekkel,
hirdetésekkel. Ő
nem magyar állampolgár. és szüksége lenne egy ilyen
kiadóra és egy jó akvizitorra is. Azt hiszem
arra gondol ha te haza jösz
veled csinálná,
[3. oldal]
de én csak gondolom, ő azonban nem szólt és
én se. Még ezen kívül reklám kiállítást sze¬
retne veled csinálni. Semmi pozitívbe nem álla¬
podtunk meg meg ehhez én semmit se tudok
szólni.
Kovácsnak megmondtam a véleményed elolvadt
Jegyzet
Simon JolánKM-lev. 2063/76 jelzetű,
1925-07-27-re datált levelében küldi KassáknakKovács
György „színpadi kompozícióját”.
a
boldogságtól. De a közléshez szükséges pénzt
nem tudja, honnan fogja össze
szedni. Nehéz fiúk
ezek!
Mentoral most semmit sem
lehet csinálni, mert
anyi pénze
sincs, hogy egy leszámolást kifizessen[.]
Nagyon rosszul mennek itt a
boltok.
Most hogy le jönnek a cikkeid a
Népszavában
nem tudom hogy lesz. Mert
Veltner csak
15én
jön haza és ő mondta,
esetleg a Népszava adja
ki
a füzeteket. Ez lenne a leghelyesebb, mert
valami pénzt is kapnánk érte és
nem lenne gon¬
dunk a
nyomdaköltség és egyebekkel. Írj erről.
Izgatottan várom Osváth válaszát, addig nem kül¬
döm el a levelem, mert azt is
meg akarom írni.
Azért nem
remélek, mert ahogy én láttam, Osváth nem
csak
testileg, de szellemileg is megrokkant.
Bernát Aurélal
találkoztam itt. Igen fölé¬
nyeskedő volt, úgy látszik elfelejtette azt a sok potya
ebédet. De az egész nem
tragikus ugye?!
Most még azt
írd meg hogy gondoltad a Nyugat
számokkal? Több példányban
kellene az, ha igen
[4. oldal]
akkor hányban. Írd meg kérlek világosan. Én aztán
úgy szerzem meg őket. Az az üzlet fix már, ne hogy
én itt megvegyem pénzért és mind befektessem a
pénzünket a végén esetleg a nyakunkon maradjon!
Nekem egy példányban van meg. Ha több kell
megpróbálom a Nyugattól
utólagos fizetésre meg¬
szerezni, ha lehet.
Nagybátyám valóban meglátta nézte a
szobrokat
ígérte hogy keres
megfelelő fát hozzá, de azóta
nyoma veszett. Ugy látszik ijedtében világgá bujdo¬
sott. Egy faszobrásznál
érdeklődtem, hanem ijesz¬
tő
árat mondott 450.000 korona darabja.
DanzingerNyugataival nem tudok semmit csi¬
nálni, mert itt nem vesznek,
inkább eladnak az
emberek.
Pedig érdeklődtem mindenfelé.
Beszéltem Osváthal. – Nagyon sajnálja,
hogy
ennyit dolgoztál hiába, de
fogadhatja el, mert
sehogy se
tudja elfogadni a te álláspontod
az uj művészi törekvésekről stb, stb.
A cikked azért még egyszer
elolvassa, hátha
meg lehet
menteni belőle valamit. Kedden
ad választ. Szóval semmi!
Szervusz
nagyon szívesen megtesz minden lehetőt.
Azért ne keseredj el, majd csak lesz valahogy!