Hogyan hivatkozzon?

A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu

Fakszimile nézet:

Simon Jolán – Kassák Lajos [1925-07-31–08-01]


[1. oldal]

IRODALMI, KÉPZŐMŰVÉZETI
ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT
SZERKESZTI:
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL:
BUDAPEST V., SZIGET-U. 16. I. 14.
Kedves Kasi,
te tévedsz, ha azt hiszed,
hogy a magyar közigazgatás útjai csak olyan egyszerűek.
Azt hittem végre minden írás együtt van, be lehet
adni a kérvényt. Hát nem! ‒ Erkölcsi bizonyítvány,
lakbizonylat, amelyet csak úgy kaphatok meg, ha te
itt laksz, vagy ha adót fizettél egyszer. Még egy
mód van az illetőségi bizonyitvány megszerzésére,
ha nem kérjük a honosítást, hanem a város¬
házán egyszerű illetőségit tudunk szerezni.
Mire ezt meg tudtam Bresztovszky elutazott Olasz¬
országba szabadságra most nem tudom kin keresz¬
tül kéne megpróbálnom. De így is szükség van
a föntebbi okmányokra, sőt! a Bécsi rendfőrségtől is
kell egy erkölcsi bizonyítvány.
Bizony, bizony nagyon rám fér vidámító leveled, meg
nagyon el vagyok keseredve. Semmi se akar úgy
menni ahogy kéne.
Ma megyek Osváthoz a [D] válaszért. De már úgy
rukkolok előre! Ha nem fogadja el, nagyon kétségbe
esem, az biztos! A fene egye meg az egész világot!
A Ma Este legközelebbi számában egy fénykép jön

[2. oldal]

tőlem az előadó ruhámmal, kis cikkel,Kassák
mint ruhatervező. Nem komoly formában, mert azt ők
nem hozhatják. Sajnos, csak ez az egy kép jöhet, mert
az Etiét és az én másik kettőmet, marha Rónai elron¬
totta, agyon dekorálta.
A jelzett első [Máj] megkaptam, de a másodikat
sajnos nem. Látod, látod mért nem jelezted mind¬
járt ahogy írtam neked! Nem is beszélve arról, hogy
az első csomag küldése közben már meg írtam
neked, Teréz elutazott. És te ezt nem vetted figye¬
lembe. Még megpróbálom megszerezni, de kevés reményem
van hozzá, mert az egy idegen hely.
Két küldött írásod nagyon szép. Örömömben nem
tudtam ellenállni és megmutattam Komlósnak, a 63as
nagyon tetszett neki, de a másiknál úgy nézett, mint
egy birka. Nem érti – mondta – nem érti. A 63 igen,
de ez!
Már allig várom, hogy haza mehessek, sokat szeret¬
nék veled ezekről az írásaidról beszélni. Az én véle¬
ményem; ezt a negyediket tartom a legtisztábbnak.
Ennél az ember körülbelül érzi, hogy merre fogsz
velük fejlődni.
Most Bortnyik. Egy reklám ujságot szeretne csi¬
nálni. Idegenek részére akik Pesten átutazóban
vannak. Megfizetett cikkekkel, hirdetésekkel. Ő
nem magyar állampolgár. és szüksége lenne egy ilyen
kiadóra és egy jó akvizitorra is. Azt hiszem
arra gondol ha te haza jösz veled csinálná,

[3. oldal]

de én csak gondolom, ő azonban nem szólt és
én se. Még ezen kívül reklám kiállítást sze¬
retne veled csinálni. Semmi pozitívbe nem álla¬
podtunk meg meg ehhez én semmit se tudok
szólni.
Kovácsnak megmondtam a véleményed
Jegyzet
elolvadt
a boldogságtól. De a közléshez szükséges pénzt
nem tudja, honnan fogja össze szedni. Nehéz fiúk
ezek!
Mentoral most semmit sem lehet csinálni, mert
anyi pénze sincs, hogy egy leszámolást kifizessen[.]
Nagyon rosszul mennek itt a boltok.
Most hogy le jönnek a cikkeid a Népszavában
nem tudom hogy lesz. Mert Veltner csak 15én
jön haza és ő mondta, esetleg a Népszava adja
ki a füzeteket. Ez lenne a leghelyesebb, mert
valami pénzt is kapnánk érte és nem lenne gon¬
dunk a nyomdaköltség és egyebekkel. Írj erről.
Izgatottan várom Osváth válaszát, addig nem kül¬
döm el a levelem, mert azt is meg akarom írni.
Azért nem remélek, mert ahogy én láttam, Osváth nem
csak testileg, de szellemileg is megrokkant.
Bernát Aurélal találkoztam itt. Igen fölé¬
nyeskedő volt, úgy látszik elfelejtette azt a sok potya
ebédet. De az egész nem tragikus ugye?!
Most még azt írd meg hogy gondoltad a Nyugat
számokkal? Több példányban kellene az, ha igen

[4. oldal]

akkor hányban. Írd meg kérlek világosan. Én aztán
úgy szerzem meg őket. Az az üzlet fix már, ne hogy
én itt megvegyem pénzért és mind befektessem a
pénzünket a végén esetleg a nyakunkon maradjon!
Nekem egy példányban van meg. Ha több kell
megpróbálom a Nyugattól utólagos fizetésre meg¬
szerezni, ha lehet.
Írtam már, hogy 4én megjön Géniusztól Káldor
és Osváth ajánlatával megpróbálom eladni az az
Nagybátyám valóban meglátta nézte a szobrokat
ígérte hogy keres megfelelő fát hozzá, de azóta
nyoma veszett. Ugy látszik ijedtében világgá bujdo¬
sott. Egy faszobrásznál érdeklődtem, hanem ijesz¬
tő árat mondott 450.000 korona darabja.
DanzingerNyugataival nem tudok semmit csi¬
nálni, mert itt nem vesznek, inkább eladnak az
emberek. Pedig érdeklődtem mindenfelé.
Beszéltem Osváthal. – Nagyon sajnálja, hogy
ennyit dolgoztál hiába, de fogadhatja el, mert
sehogy se tudja elfogadni a te álláspontod
az uj művészi törekvésekről stb, stb.
A cikked azért még egyszer elolvassa, hátha
meg lehet menteni belőle valamit. Kedden
ad választ. Szóval semmi!
Szervusz
Gellértel beszéltem, írd meg hány példányban kell a Nyugat ő
nagyon szívesen megtesz minden lehetőt.
Azért ne keseredj el, majd csak lesz valahogy!