Hogyan hivatkozzon?
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu
Simon Jolán – Kassák Lajos, Gödrös József [1909-07-14 után]
[1. oldal]
VI.
Kedves Fiúk!
Itt küldök húsz könyvet, de ha
ez nem elég, akkor még
küldök.
Jegyzet
Simon Jolán
húsz példányt küld Kiss
KárolyPiros mezőkön… című kötetéből, hogy azt Kassákék Stuttgartban
értékesíthessék, lásd a KM-lev.
433/2-es levelet.
után én jártam, mert Kari
nagyon beteg fekszik. (El
patkol a
fiú). Nagy keservesen fel fedeztem
Jegyzet
Kiss Károly
súlyos tüdőbetegségben szenvedett, 1910. július 1-én halt meg, július 3-án
temették el. Haláláról a Népszava
emlékezett meg (1910. július 2., 9–10.).
Vojtickit és Friedmannt. Vojtickiről
csak annyit mondhatok, hogy egy
londított a kávéházba, hogy át
adja azt a példányokat és
még
eddig hazugságnál egyebet
nem
kaptam tőle. Friedmannék
pedig
azt mondták, hogy a
csomagot
vasárnapig kikeresik,
mert a
padláson van. Eredetileg
együt
akartam küldeni a
könyveket,
de minthogy azt a
dolgot még
bizonytalan, hogy
mikor kapom
meg, így jobbnak
láttam a
Kari könyveit előbb
küldeni
Voltam a „Függ” szerkesztőségében
[2. oldal]
is. A Kassák név szinte varázs
sze¬
rűen hatott. Olyan
barátságosak let¬
tek hozzám
egyszerre. Nagyon érdek¬
lődtek
utánad. A dolgaid már a
lap elején jelenik meg. Azt mond¬
ta Bodrogi, hogy öt hat
hét múl¬
va fel mehetek egy kis
honorári¬
umot kérni.
Igaz többek között még azt is mond¬
ta, hogy írjam meg nektek hogy
irodalmi körökben kritizálnak
szidnak dicsérnek örülj neki; ergó
ész[re] vesznek.
Ha írtok csak a Meteorba
czímez¬
zétek a levelet
Erzsébet kör. 2.
És nekem miért
nem írtok?
Nem értek rá? Úgy-e
hogy vic¬
celek pedig igazán
egy csepp
kedvem sincs hozzá.
Iszonyatos
harcra van kilátásom
a férjem¬
mel. Képzeljétek az a piszok Csatár
mel. Képzeljétek az a piszok Csatár
[3. oldal]
jóba van vele és onnan hordja
a híreket Karinak. De én le
Jegyzet
CsatárrólKassákEgy ember életecímű művében a következőképpen ír: „Az összekötő hídnál újra
találkoztunk az asszonnyal. Villamoson kiutazott Újpestre s mire mi a hídhoz
értünk, ő már ott állt a hatalmas pillérek fölött, kiabált, integetett, és
valami papírszeleteket dobált a hajónk felé. Nem egyedül volt. Egy régi
ismerősünk, egy Csatár nevű ember állt mellette, aki csámpás lábaival és
vigyorgó ábrázatával már hónapok óta lődörgött az asszony körül s akit én,
nem tudtam volna megmondani miért, összetalálkozásunk első pillanata óta nem
szerettem, majdnem gyűlöltem. A korláton át kinyújtózkodtunk a repülő
papírszeletek után, de nem tudtunk egyet sem elfogni. Kíváncsi voltam az
asszony üzeneteire, bizonyára valami fontosat akart mondani. Ezt így éreztem
pillanatokig, aztán hirtelen mind ennek az ellenkezője és szokatlan
nyugtalanító gondolatok születtek meg bennem. – Láttad a Csatárt? – Láttam –
mondtam közömbösen. – Kijött, hogy megnézze, csakugyan elmentél-e? Azt
hiszi, most már az övé lesz. Nem feleltem. Mi mondani valója is lehetne az
ilyenről az embernek. Ha jól meggondolom, semmi közöm nem volt ehhez az
asszonyhoz, okosan teszi, ha elmegy a Csatárhoz. Hangosan mondtam: – Éppen
jó lesz neki avval a csámpás lábaival és avval a ferde ábrázatával […] – Mit
csinálhat most a Jolán? – kérdezte minden átmenet nélkül Gödrös. – Biztosan
az egyletben ül a Csatárja mellett – hümmögtem kedvetlenül. – Még akkora
ökröt se láttam soha, mint az a marha tanító.” (Kassák Lajos, „Egy ember
élete. Önéletrajz III. Csavargások”, Nyugat, 1927.
ápr. 1., 548–552.)
lövöm a
kutyákat. Na de had¬
juk.
Jegyzet
Simon Jolán
férje Nagy János
Pál bútorasztalos-segéd volt, akivel tizenhét éves korában
(1902) házasodtak össze. Három gyermekük született: Piroska (1903),
Rudolf
(1905) és Etel
(1907), azonban házasságuk megromlott, és Simon Jolán 1908-ban gyermekeivel
különköltözött férjétől (Csaplár Ferenc, Kassákné Simon Jolán. Az első magyar dadaista
versmondó (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003), 1).
Házasságukat a magyar bíróság a férj által indított válóperben 1922-ben
bontotta fel (lásd: Végzés Nagy János Pál újpesti lakos
felperesnek Simon Margit újpesti lakos alperes elleni házassági bontó
perében, KM-an. 20/9).
Szervusztok
Ha a csomagot meg kaptátok
írjatok