Hogyan hivatkozzon?

A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu

Fakszimile nézet:

Simon Jolán – Kassák Lajos, Gödrös József [1909-07-14 után]


[1. oldal]

VI.
Kedves Fiúk!
Itt küldök húsz könyvet, de ha
ez nem elég, akkor még küldök.
Jegyzet
Simon Jolán húsz példányt küld Kiss KárolyPiros mezőkön… című kötetéből, hogy azt Kassákék Stuttgartban értékesíthessék, lásd a KM-lev. 433/2-es levelet.
Amit pedig Gödrös írt Karinak az
után én jártam, mert Kari
nagyon beteg fekszik. (El patkol a
fiú).
Jegyzet
Kiss Károly súlyos tüdőbetegségben szenvedett, 1910. július 1-én halt meg, július 3-án temették el. Haláláról a Népszava emlékezett meg (1910. július 2., 9–10.).
Nagy keservesen fel fedeztem
Vojtickit és Friedmannt. Vojtickiről
csak annyit mondhatok, hogy egy
nagy csirkefogó. Már kétszer is el bo¬
londított a kávéházba, hogy át
adja azt a példányokat és még
eddig hazugságnál egyebet nem
kaptam tőle. Friedmannék pedig
azt mondták, hogy a csomagot
vasárnapig kikeresik, mert a
padláson van. Eredetileg együt
akartam küldeni a könyveket,
de minthogy azt a dolgot még
bizonytalan, hogy mikor kapom
meg, így jobbnak láttam a
Kari könyveit előbb küldeni
Voltam a „Függ” szerkesztőségében

[2. oldal]

is. A Kassák név szinte varázs sze¬
rűen hatott. Olyan barátságosak let¬
tek hozzám egyszerre. Nagyon érdek¬
lődtek utánad. A dolgaid már a
lap elején jelenik meg. Azt mond¬
ta Bodrogi, hogy öt hat hét múl¬
va fel mehetek egy kis honorári¬
umot kérni.
Igaz többek között még azt is mond¬
ta, hogy írjam meg nektek hogy
irodalmi körökben kritizálnak
szidnak dicsérnek örülj neki; ergó
ész[re] vesznek.
Miért nem írsztok annak a fiúnak.
Úgy vettem észre, hogy rosszul esik
neki a figyelmetlenségtek.
Ha írtok csak a Meteorba czímez¬
zétek a levelet Erzsébet kör. 2.
És nekem miért nem írtok?
Nem értek rá? Úgy-e hogy vic¬
celek pedig igazán egy csepp
kedvem sincs hozzá. Iszonyatos
harcra van kilátásom a férjem¬
mel
. Képzeljétek az a piszok Csatár

[3. oldal]

jóba van vele és onnan hordja
a híreket Karinak.
Jegyzet
CsatárrólKassákEgy ember életecímű művében a következőképpen ír: „Az összekötő hídnál újra találkoztunk az asszonnyal. Villamoson kiutazott Újpestre s mire mi a hídhoz értünk, ő már ott állt a hatalmas pillérek fölött, kiabált, integetett, és valami papírszeleteket dobált a hajónk felé. Nem egyedül volt. Egy régi ismerősünk, egy Csatár nevű ember állt mellette, aki csámpás lábaival és vigyorgó ábrázatával már hónapok óta lődörgött az asszony körül s akit én, nem tudtam volna megmondani miért, összetalálkozásunk első pillanata óta nem szerettem, majdnem gyűlöltem. A korláton át kinyújtózkodtunk a repülő papírszeletek után, de nem tudtunk egyet sem elfogni. Kíváncsi voltam az asszony üzeneteire, bizonyára valami fontosat akart mondani. Ezt így éreztem pillanatokig, aztán hirtelen mind ennek az ellenkezője és szokatlan nyugtalanító gondolatok születtek meg bennem. – Láttad a Csatárt? – Láttam – mondtam közömbösen. – Kijött, hogy megnézze, csakugyan elmentél-e? Azt hiszi, most már az övé lesz. Nem feleltem. Mi mondani valója is lehetne az ilyenről az embernek. Ha jól meggondolom, semmi közöm nem volt ehhez az asszonyhoz, okosan teszi, ha elmegy a Csatárhoz. Hangosan mondtam: – Éppen jó lesz neki avval a csámpás lábaival és avval a ferde ábrázatával […] – Mit csinálhat most a Jolán? – kérdezte minden átmenet nélkül Gödrös. – Biztosan az egyletben ül a Csatárja mellett – hümmögtem kedvetlenül. – Még akkora ökröt se láttam soha, mint az a marha tanító.” (Kassák Lajos, „Egy ember élete. Önéletrajz III. Csavargások”, Nyugat, 1927. ápr. 1., 548–552.)
De én le
lövöm a kutyákat. Na de had¬
juk.
Jegyzet
Simon Jolán férje Nagy János Pál bútorasztalos-segéd volt, akivel tizenhét éves korában (1902) házasodtak össze. Három gyermekük született: Piroska (1903), Rudolf (1905) és Etel (1907), azonban házasságuk megromlott, és Simon Jolán 1908-ban gyermekeivel különköltözött férjétől (Csaplár Ferenc, Kassákné Simon Jolán. Az első magyar dadaista versmondó (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2003), 1). Házasságukat a magyar bíróság a férj által indított válóperben 1922-ben bontotta fel (lásd: Végzés Nagy János Pál újpesti lakos felperesnek Simon Margit újpesti lakos alperes elleni házassági bontó perében, KM-an. 20/9).
Szervusztok
Ha a csomagot meg kaptátok
írjatok