Hogyan hivatkozzon?
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu
Kassák Lajos – Simon Jolán [1909-06-04 előtt]
[1. oldal]
Kedves Barátom!
Ne haragudj, hogy soraidra oly soká nem válaszoltam.
Örömmel olvastam, hogy jól érzed magad, hogy pár órai
zsibatság utan, megint szeretsz, vágyodsz és kedved
volna meg gyógyulni vagy jobban mondva nem
meg betegedni. Nohát ez igazán szép tőled, hogy
elismered […] élet jogosultságod anélkül, hogy
órák hosszat kellene
aszt
valakinek azt bizonyítani.
Most pedig beszéljünk valamit az
érzésekről.
De mindenek előtt
idéznem kell saját level¬
edből
egy igen találó sort: – „No, de ne hidd, hogy
érzelegni akarok” – mivel talán
nem vagyunk
egyforma nézeten.
Írod, hogy elégedetlen voltál
magaddal és és velem is. Ugy érezted, mint ha
nem lett volna meg köztünk a
régi kölcsönös
megértés. Ezt én
nem éreztem. Nekem csak
a
labammal volt bajom, mert az fájt, a többit
ugy gondoltam – értve a te
nyomott kedély
hangulatod – muló
idegesség, amit a hirtelen
forróság és az utazási elő készületek hoztak
magukkal. Az én érzéseim inkább
most kezdnek
rosszakká vállni,
kissé hosszunak találják az időt,
amit nélküled kell a te lakásodban eltolteni.
Mert mi most is eljárunk
hozzátok de bizony
eléggé komor
társalgót találunk. Mert hiába no
Kiss K. nem
hozzánk való [háver,] ő az életet még
ma is komolyan veszi. Node hát
ez már az ő hibája[.]
Ami pedig napja inkat illete
azok elég
szomoruak. Orák
hosszat bolygunk Gödrössel
utcárol-utcára
[s[z]ótlan] mint valami fejbe
vert libák. Semmi hangulat,
semmi gondol¬
at, ötlet sincs,
ami fel vidítana. Nincs, aki
kinevetne bennünket. Hiába no,
érezzük,
[2. oldal]
Üdvözöl a
Gödrös
is.
[3. oldal]
hogy nem vagy köztünk.
Azért hát légy szíves
Ne
ugy feküdni, „mint egy darabfa” és ne val¬
övezett mélység széllén,
mert könnyen meg
botlik
a lábad – ércsd: tollad – és belé zuhansz
az övilágba […] Iparkoddj
az érzéseid valami uj be
álítással ne a régi
meg
szokott formák szerint írni, hogy addigis
míg távol vagy
meglegyen a te jól eső
hanyag egyéniséged.
Voltam a mamádnál[…] említettem a pé[nz]telen[¬]
séged és indítványoztam
néki, hogy küldjön
pár
forintot mert kilátásba van, hogy meg
fogsz gyogyulni de
fogytán van a pénzed ami
nélkül pedig leköl mondani erről a ritka
jó alkalomról.
Panaszkodott, hogy most nem
egy vasatse kapott, de
kilátásba helyezte, hogy
amint modjába áll küldeni fog.
Igaz most jön csak az
eszembe, hogy verset
is
írtál
faragtál
amiről azt írod: hülye vers, de
vers[.]
Nohát én mind-e rágalom
dacára is szeretni
látnám mivel a bírálatot és magamis
szeretném a füledbe
sugni, azért küld el leg¬
közelebb hadd gyönyörködjem én is az első
Kedves Barátom írjál minél többet
és kérlek
– ne haragudj hogy így írom –
maradj tárgyilagos[.]
És továbbra is őszinte mert
ennek igazán
örültem leveledben.
Csókoltatlak azzal a kitől legszívesebben
eltűröd.
Szervusz