Hogyan hivatkozzon?

A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu

Fakszimile nézet:

Kassák Lajos – Simon Jolán [1909-06-04 előtt]


[1. oldal]

Kedves Barátom!
Ne haragudj, hogy soraidra oly soká nem válaszoltam.
Örömmel olvastam, hogy jól érzed magad, hogy pár órai
zsibatság utan, megint szeretsz, vágyodsz és kedved
volna meg gyógyulni vagy jobban mondva nem
meg betegedni. Nohát ez igazán szép tőled, hogy
elismered […] élet jogosultságod anélkül, hogy
órák hosszat kellene
aszt
valakinek azt bizonyítani.
Most pedig beszéljünk valamit az érzésekről.
De mindenek előtt idéznem kell saját level¬
edből egy igen találó sort: – „No, de ne hidd, hogy
érzelegni akarok” – mivel talán nem vagyunk
egyforma nézeten. Írod, hogy elégedetlen voltál
magaddal és és velem is. Ugy érezted, mint ha
nem lett volna meg köztünk a régi kölcsönös
megértés. Ezt én nem éreztem. Nekem csak
a labammal volt bajom, mert az fájt, a többit
ugy gondoltam – értve a te nyomott kedély
hangulatod – muló idegesség, amit a hirtelen
forróság és az utazási elő készületek hoztak
magukkal. Az én érzéseim inkább most kezdnek
rosszakká vállni, kissé hosszunak találják az időt,
amit nélküled kell a te lakásodban eltolteni.
Mert mi most is eljárunk hozzátok de bizony
eléggé komor társalgót találunk. Mert hiába no
Kiss K. nem hozzánk való [háver,] ő az életet még
ma is komolyan veszi. Node hát ez már az ő hibája[.]
Ami pedig napja inkat illete azok elég
szomoruak. Orák hosszat bolygunk Gödrössel
utcárol-utcára [s[z]ótlan] mint valami fejbe
vert libák. Semmi hangulat, semmi gondol¬
at, ötlet sincs, ami fel vidítana. Nincs, aki
köteg köteg kötekedne velünk, vagy aki
kinevetne bennünket. Hiába no, érezzük,

[2. oldal]

Üdvözöl a Gödrös is.

[3. oldal]

hogy nem vagy köztünk. Azért hát légy szíves
Ne ugy feküdni, „mint egy darabfa” és ne val¬
ami sokat járni annak a bizonyos frázis világgal
övezett mélység széllén, mert könnyen meg
botlik a lábad – ércsd: tollad – és belé zuhansz
az övilágba […] Iparkoddj
az érzéseid valami uj be álítással ne a régi
meg szokott formák szerint írni, hogy addigis
míg távol vagy meglegyen a te jól eső
hanyag egyéniséged.
Voltam a mamádnál[…] említettem a pé[nz]telen[¬]
séged és indítványoztam néki, hogy küldjön
pár forintot mert kilátásba van, hogy meg
fogsz gyogyulni de fogytán van a pénzed ami
nélkül pedig leköl mondani erről a ritka
jó alkalomról. Panaszkodott, hogy most nem
teheti mivel még se a férjedtől, se a húgátol
egy vasatse kapott, de kilátásba helyezte, hogy
amint modjába áll küldeni fog.
Igaz most jön csak az eszembe, hogy verset
is írtál
faragtál
amiről azt írod: hülye vers, de vers[.]
Nohát én mind-e rágalom dacára is szeretni
látnám mivel a bírálatot és magamis
szeretném a füledbe sugni, azért küld el leg¬
közelebb hadd gyönyörködjem én is az első
bűnödben.
Kedves Barátom írjál minél többet és kérlek
kerüld a fen említet százszor megírt frazisokat
– ne haragudj hogy így írom – maradj tárgyilagos[.]
És továbbra is őszinte mert ennek igazán
örültem leveledben.
Csókoltatlak azzal a kitől legszívesebben
eltűröd.
Szervusz