A projektről
A levelezéskiadásról
Kassák Lajos és Simon Jolán 1908 és 1938 között keletkezett levelezésének born-digital kiadását tesszük közzé. A levelezéskiadás célja, hogy nyilvánossá tegyük a magyar avantgárd központi alakjához, Kassákhoz, illetve társához, Simon Jolánhoz kapcsolódó, mintegy 600 tételből álló, a modernségkutatás szempontjából páratlan jelentőségű dokumentumanyagot. A Kassák Múzeumban őrzött gyűjteményre épülő online kritikai levelezéskiadást eredetileg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, majd az Országos Széchényi Könyvtárban működő Digitális Bölcsészeti Központ ( DBK) műhelyével együttműködésben kezdtük el feldolgozni a Kassák Lajos és Simon Jolán 1909 és 1928 közötti levelezésének digitális kritikai kiadása és a modernségkutatás új perspektívái című OTKA-pályázat keretében (FK 139325). Kassák és Simon Jolán 1909 és 1938 közötti levelezésének annotált publikálása digitális filológiai módszerekkel történik. A digitális kiadás a fakszimile, a szövegközlés és a jegyzetanyag rétegeit egyaránt képes kezelni. Előnye, hogy továbbfejleszthető, javítható, bővíthető és további metaadatokkal gazdagítható. A szemantikus web lehetőségeinek megfelelően más – hazai és nemzetközi – levelezéskiadásokkal is összekapcsolható lesz
Az avantgárdkutatás távlatai
A levelezéskiadáshoz kapcsolódó kutatás alapkérdése az, hogy milyen szempontok és módszerek segítségével értelmezhetők azoknak a magyar avantgárdban fontos szerepet játszó szereplőknek a tevékenysége, akik különböző okokból láthatatlanok maradtak a modernség historizálási folyamatában. Hipotézisünk szerint az irodalom- és művészettörténeti kánonon kívül eső művészek láthatóvá tételéhez olyan szempontrendszerre van szükség, amely az avantgárd mozgalmak sajátos belső dinamikáit is képes kezelni, ideértve a magyar avantgárdot nagyrészt alkotó autodidakta, a művészeti intézményrendszeren kívülről érkező, nem egyszer társadalmilag is marginalizált szereplőket.
Az avantgárd története nem redukálható az emblematikus figurák történetére. Éppen ellenkezőleg, e csoportok jellegzetessége, hogy kollektív munkára épülő, mozgalomszerű szerkezetet vettek fel. Működésüket a különböző beágyazottságú és státuszú szereplők kooperációja vagy éppen konfliktusai formálták. Célunk, hogy a levelezés feldolgozása során olyan kérdéseket nyissunk meg, amelyeken keresztül a magyar avantgárdot árnyaltan leíró szempontrendszerhez juthatunk. Hogyan jutottak hanghoz és láthatósághoz az avantgárd csoportokban olyan sokszorosan marginalizált szereplők, mint a munkásosztálybeli alkotók, köztük nők, akik gyakran határátlépő, efemer, és ezért alig dokumentált kulturális gyakorlatokban vettek részt? És hogyan lehet megírni az ő történetüket, azt is figyelembe véve, hogy esetükben maguk az avantgárd mozgalmak is részben újratermelték a többségi társadalom elnyomó és hierarchikus dinamikáit?
A témához kapcsolódó eddigi publikációink itt érhetők el: https://kassakmuzeum.hu/hu/kassak-lajos-es-simon-jolan-1909-es-1928-kozotti-levelezesenek-digitalis-kritikai-kiadasa-es
A kiadás címe
A Kassák Lajos és Simon Jolán közti levelezés, szerk. Dobó Gábor, s. a. r. Bagdi Sára, Szeredi Merse Pál, Kosztolánczy Tibor (Budapest: Kassák Múzeum–PIM–MNMKK, 2026). kassakdigital.kassakmuzeum.hu